„A közvélekedéssel ellentétben a kínaiak alig tízezren élnek Magyarországon, igaz, az 1990-es évek elején még jóval többen – úgy negyvenezren – voltak, de az egyre szigorodó bevándorlási és vállalkozási feltételek hatására többségük a 2000-es évek elejére elhagyta az országot. A Magyarországon élő kínaiak nyolcvan százaléka Budapesten él, szinte mindnyájan kis- és nagykereskedelemmel vagy vendéglátással foglalkoznak.”

„Magyarországon és Budapesten az elmúlt néhány évben jelentek meg nagyobb számban vietnami bevándorlók. Noha az 1980-as években több száz vietnami diák tanult Budapesten, és számos pestinek van emléke róluk, annak a közösségnek a túlnyomó többsége a rendszerváltás környékén hazament. A mostani közösség az anyaország piacnyitásával és gazdasági szerkezetváltásával párhuzamosan jelent meg Magyarországon, és a kínai diaszpórához hasonlóan a kereskedelmi és szolgáltató szektorban helyezkedik el. Zömük a kínaiak egy része által feladott kiskereskedői, piacozó tevékenységet űzi.”

„Az összes fővárosi bevándorló csoport közül körükben a legmagasabb a gyerekek száma.”

„A Magyarországon élő mintegy ezer mongol állampolgár valamivel több, mint fele él Budapesten. Más bevándorló csoportokkal ellentétben a nők aránya körükben jóval meghaladja a férfiakét, duplája annak. Az itt élő mongolok többsége ugyanis varrodákban dolgozik, alkalmazottként. Napjainkra a gyakorlatilag megszűnt magyar textilipart jóformán már csak ők képviselik, ráadásul nem csak varrodai alkalmazottként, hanem üzlettulajdonosként is.”

Budapest.világ.város - Kultours.hu